Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Intézménymutató: AIDRom Alapítvány

1999. január 16.

Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2000. április 3.

Erdélyi környezet- és természetvédelmi egyesületek képviselői találkoztak a hét végén a hargitafürdői Ózon Szállóban, hogy elbeszélgessenek a környezeti nevelésről, s hogy megvizsgálják a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének lehetőségeit a térségfejlesztésben. A találkozót a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület szervezte a bukaresti AIDRom anyagi támogatásával. Meghívott előadóként jelen volt Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke. Átfogó romániai, ezen belül erdélyi környezetvédő mozgalmat akarnak létrehozni, a Pitypang mozgalmat. Felkutatnák a közös pályázási lehetőségeket, gyakrabban szervezhetnének tapasztalatcseréket, távlatilag közös könyvtár vagy információs központ létesülhetne. Fő feladata a környezeti nevelés lenne, méghozzá anyanyelven. A munkát az iskolákban kell elkezdeni. /Környezetvédelmi nevelés anyanyelven. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2004. november 8.

„21. századi rabszolgaság”- így jellemezte az emberkereskedelmet Elena Timofticiuc az AIDRom munkatársa, aki több romániai nagyváros után Nagyváradon is ismeretterjesztő hadjáratot folytatott a hatalmas méreteket öltő embercsempészet megállítására. Az emberkereskedelemről tartott előadásában kitért a trükkös csábításokra, pénzszerzés reményében külföldre édesgetik főként a lányokat, majd prostitúcióra kényszerítik őket. A veszély ellenére külföldi munkára csábító hirdetések tucatjai jelennek meg naponta a lapokban. /Balla Tünde: Virágzó emberkereskedelem Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2006. április 26.

Kolozsváron tartották a III. Regionális Környezetvédelmi Diákkonferenciát. Az idei konferencia számos újdonságot tudhat magáénak: idén a díjak nagy részét az AIDRom Alapítványnak, a Sapientia EMTE-nek, a ConsAct cégnek és a Gyopár szerkesztőségének köszönhették. /Demeter József-Szabolcs: III. Regionális Környezetvédelmi Diákkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2006. november 16.

November 5-én és 6-án Kolozsváron az AIDRom ökumenikus bizottság szervezésében zajlott az Ökumenikus tájékoztatás az egyházi sajtóban című a tanácskozás. A beszélgetés moderátora a házigazda, Kovács István tiszteletes volt, aki ismertette a tanácskozásnak otthont adó Bethlen Kata Diakóniai Központ működését, a református egyház által működtetett szociális hálót, és természetesen az egyház sajtótermékeit. A görögkeleti egyházat képviselő Nicolae Dima jászvásári diakónus a moldovai egyházrész által működtetett sokrétű tájékoztatási eszközöket mutatta be. Gerhild Cosoroaba az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházat, a Nagyszeben környéki szász evangélikusokat képviselte, és bemutatta a hosszú múltra visszatekintő Kirchliche Blaettert, és a többi egyházi kiadványt. Az ország egyik legjelentősebb ökumenikus kiadványa, a hetente megjelenő Viata Cultelor. A vaskos és tartalmas kiadványt egyetlen ember, a hajlott korú Vera Maria Neagu szerkeszti és terjeszti. A görög katolikus egyház sajtóirodáját és lapját Daniel Avram lelkész mutatta be. A résztvevők egyöntetű elismeréssel nyilatkoztak a www.catholica.ro internetes hírforrásról. /(ercsey): Ökumenikus sajtó-tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

lapozás: 1-5